Akinek az élet
töviseket adott,
Akinek szemében
gyászoló könny ragyog.
Akit bűne követ,
mint homályos árnyék,
Ebben az életben
vajon mire vár még?!
Súlyos az éjszaka,
fénytelen a nappal,
Telve az élet
gyásszal és panasszal.
Ki fényt keresett
sűrű-sötét éjben.
Most még megpihenhet
Jézusunk ölében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Czimby 2007.05.08. 11:56:13
Rena 2007.05.10. 14:27:59